Életem első jóga órájára teljesen véletlenül tévedtem be középiskolás koromban, de azonnal magával ragadott a hangulat és a meleg fogadtatás. Még ott (ahogy a matracon álltam és elképzeltem egy láthatatlan buborékot, ami elválaszt a világtól) rájöttem, hogy megtaláltam a helyem. Sokáig csak hobbi szinten gyakoroltam, majd 2014-ben, miután kiköltöztem Londonba komolyabban elkezdtem foglalkozni a jóga nemcsak fizikai hanem filozófiai oldalával is.

Szerencsésnek érzem magam, mert 2018-ban lehetőségem nyílt az Oktató képzést Indiában, a jóga bölcsőjében elvégezni. A lehető legautentikusabb környezetben olyan tanároktól tanulhattam, akiket gyerekkoruktól kezdve körülölelt a jóga filozófiája és annak szentelték az életüket, hogy minél több emberrel osszák meg a tudásukat.
A képzés elvégzése után körbeutaztam Ázsiát és tanultam Thaiföldön, Balin illetve Sri Lankán is. Ezekben a hónapokban ismerkedtem meg a Jin Jógával, ami mára hatalmas szenvedélyemmé vált és 2020-ban az oklevelet is megszeretem a tanításához.

Az évek alatt a különböző kultúrájú és nemzetiségű tanáraimtól elsajátított tudást legszívesebben a kreatívabb és kötetlenebb Vinyasa Flow és a Jin Jóga keretein belül szeretem átadni a velem jógázóknak, ahol mindig Önmagunk áll a középpontban. A leghaladóbb óráimon is szánunk időt arra, hogy magunkkal legyünk és visszanyúljunk az alapokig, hiszen minden a legpuhább légzéssel és a leggyengédebb nyújtással kezdődik.

Pár nem teljesen haszontalan információ a tanítási stílusomról:

  • nehezen különböztetem meg a jobb lábamat a baltól- illetve a jobb kezemet a baltól
  • szeretek akkor mesélésbe bonyolódni, amikor mindenki fejjel lefelé áll
  • ha esik az eső, általában fekvő pozícióban hangolódunk rá az órára
  • néha becsukott szemmel gyakoroltatom a jógikat, hogy nőjön a testtudatuk
  • szeretem előre beharangozni, ha izomlázat generáló órát raktam össze
  • sűrűn beszélek muffinokról és hernyókról óra közben